Az eredeti cikk 2020. október 25-én íródott, máshová, de ott már nem elérhető.
Olyannyira gyakori jelenség, hogy már neve is van: “twainbow”. A “two” és a “rainbow” szavakból összeálló kifejezés dupla szivárványt jelent, s az autisták azon csoportjának megnevezésére szolgál, akik egyben az LMBTQ+ közösség tagjai. Vagy másképp, azokat az LMBTQ+ embereket nevezik így, akik egyben autisták is.
A jelenség kutatása gyerekcipőben jár, s több nehézséggel kell szembenézniük a kutatóknak, ha pontos, tényszerű kutatásokat szeretnének kivitelezni. Egyik oldalról ugyanis az autizmus diagnosztikai kritériumai is folyamatosan változnak (a korábbi DSM-IV-ben még külön volt pl. az Asperger-szindróma, a jelenleg érvényes DSM-V szerint már egyben: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6713264/), s további nehezítő tényező, hogy a diagnózis felállításában nagy szerepe van a társadalmi viselkedésnek. Emiatt sokkal több fiút diagnosztizálnak gyermekként, mint lányt: a tipikus autista, akit nagy valószínűséggel elképzelünk első hallásra egy zseni, fiatal fiú. Az autista gyerekekből/fiatalokból autista felnőttek lesznek, a nem diagnosztizált autista lányokból autista felnőtt nők, akik sok esetben harminc-negyven év felett kapnak diagnózist, vagy jönnek rá maguk, hogy ők nem neurotipikusak. Különböző diagnosztikai tesztek segítenek (ezek egy része elérhető ingyenesen magyar nyelven is az aspeitests.org oldalon), ilyen például a RAAD-S (The Ritvo Autism Asperger Diagnostic Scale).
A lány/fiú felosztás sem olyan egyszerű továbbá, mivel a társadalmi nem is egy, a társadalom által alakított fogalom. Az autista emberek pedig abban is eltérnek (a legtöbb esetben, hiszen természetesen a nyelv, a szenzoros érzékenység, s más aspektusok is hozzájárulnak az autizmushoz) a neurotipikus emberektől, hogy a társadalmi konvenciókat, fogalmakat máshogyan látják, s kezelik. Strang és kollegái szerint a biológiai és társadalmi nemhez kötődő faktorokat is érdemes figyelembe venni az autizmus kutatásánál és a klinikai gyakorlatban. (https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/1362361320913192). A belső tapasztalatokat túl gyakran elfelejtik az autizmus kutatásában és a klinikai gyakorlatban- írják a szerzők. Mégis, az autisták, akik kevésbé kötődnek a nemekről kialakított egyezményes fogalmakhoz, mert nem ismerik azokat vagy nem foglalkoznak velük, valójában más megvilágítást adhatnak a nemről a nemi elvárásokon és társadalmi jelentéseken túllépve. Egyes autisták tehát talán túlmutatnak a neurotípusos nemeket és kifejezéseket megkötő konvenciókon -írják. A tanulmányban arra kéri kutatótársait, legyenek nyitottak arra, amit az autisták elmondanak, s tanítanak a nemekről - saját nemi tapasztalataikról és útjaikról, és talán még arról is, hogy hogyan nyithat a világ egy kiterjedtebb nézet és a nemi jelleghez tartozó tapasztalatok felé, kevésbé kötődve a neurotipikus társadalmi nemi kódolt mintákhoz.
Egy, a Nature-ben megjelent idei kutatás (https://www.nature.com/articles/s41467-020-17794-1) szerint a transznemű és nonbináris felnőttek nagyobb eséllyel autisták, mint a ciszneműek. Azt találták, hogy az autizmus és a transzneműség/genderdiverzitás közötti kapcsolat szignifikáns. Varun Warrier, PhD, a Cambridgi Egyetem kutatója és kollegái öt nagy adattáblát elemeztek, melyek 641,860 résztvevő adatait gyűjtötték össze. A nemen túl az idegrendszeri és pszichiátriai diagnózisok adatait, valamint autisztikus jelekre vonatkozó megfigyelési adatokat is tartalmaztak a táblák.
A nemi identitás az egyén érzékelése alapján meghatározott, s ez lehet, hogy nem egyezik a születéskori nemével. A tanulmányban azokat tekintették ciszneműnek, akiknek neme egybeesett születésükkori nemükkel, és azokat, akik transzneműek vagy más nemi identitással rendelkeztek - ideértve azokat is, akik nem binárisnak, genderfluidnak, agendernek, genderqueernek, bigendernek vallották magukat, transznemű vagy genderdiverz kategóriába sorolták.
Warrier és munkatársai mind az öt adatkészletben azt találták, hogy a transznemű vagy genderdiverz felnőttek 3-6-szor nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy autizmust diagnosztizáltak náluk, mint a cisznemű felnőttek.
A nemi identitás zavara (ma nemi diszforia) első esetét az autizmusban az 1990-es években jelentették (https://link.springer.com/article/10.1007/BF00538990). Azóta a szakirodalom nagy része inkább esettanulmányokra korlátozódik.
Glidden és kollegái egy szisztematikus szakirodalom-elemzést végeztek, melybe 1966 és 2015 között a nemi diszfória és autizmus kapcsolatát elemző írásokat vontak be. ( https://www.smr.jsexmed.org/article/S2050-0521(15)00004-9/fulltext ). A legtöbb vizsgálat, ahogy az autizmust érintő más témákban is a gyermekek vagy a fiatalabb felnőttek körében zajlott, kis mennyiségű a felnőtteket, idősebb embereket érintő szakirodalom. Több vizsgálatban találhatunk olyan hipotézist, miszerint az autizmus és a magzati tesztoszteron szintje között kapcsolat van, ami kialakít egy androgén jelleget, s ez hozzájárulhat a transz férfiak nagyobb arányához az autisták körében, viszont nem magyarázza a transz nők nagyobb arányát, sem a nem hetero szexuális orientáltságúak nagyobb arányát.
Egy másik kutatás (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28914080/) kimutatta, hogy azok az emberek, akik autizmus diagnózissal rendelkeznek vagy autisztikus jellemzői vannak, nagyobb valószínűséggel transzneműek, mint az általános népesség. Emellett az autisták nagyobb százaléka számolt be arról, hogy neme nem szigorúan férfi vagy nő, hanem más emberek. A tanulmányban szereplő nemi identitások példaként a bigender, genderqueer és „egyéb” voltak.
Az LMBTQ+ személyek aránya is nagyobb ugyanis az autisták körében, mint a neurotipikus populációban. Pecora és kollegái meta-analízist végeztek, “magasan funkcionáló” autista embereket és szexuális orientációjukat vizsgáló tanulmányok bevonásával (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27565655/) A bevont 9 tanulmány elemzése alapján 15-35% között van a megfigyelt autista emberek között azoknak az aránya, akik leszbikusnak, melegnek, vagy bi/pánszexuálisnak mondták magukat. Ez az arány a teljes amerikai népességen belül körülbelül 4.5% (Gallup, 2017)
A szexuális orientáció Sell Scale skáláját használó szűrővizsgálat szerint, az autista egyének nagyobb arányban vallották magukat homoszexuális, biszexuális és aszexuális irányultságúnak a neurotipikusokhoz képest (https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/aur.1892): az autisták csoportjában a nem heteroszexuálisok aránya 69.7% volt, míg a neurotipikus csoportban 30.3%.
Számos tanulmány azt is sugallja, hogy az autista férfiak nagyobb valószínűséggel heteroszexuálisak, mint az autista nők. Egy holland tanulmányban (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28597143/) például az autista nők csak 57 százaléka számolt be arról, hogy hetero, szemben az autista férfiak 82 százalékával. A nőket nagyobb valószínűséggel vonzotta mindkét nem, és egyik sem.
Bizonyított tehát, hogy az autizmus és a nemi identitás különbségei, valamint a szexuális orientáció között vannak összefüggések, az autista népességen belül nagyobb a transz/non-bináris/genderfluid emberek aránya, s nagyobb az LMBTQ+ közösséghez tartozók aránya is, mint a teljes társadalomban. Ennek egyik okaként azt feltételezik, hogy a terhesség alatt a magzat szervezetébe több androgén került, s ez az autizmus kialakulására, s a nemi identitásra is hatással lehet azoknál, akik női testbe születnek. A másik feltételezett ok az, főleg a nemi identitás vonatkozásában, hogy a nem társadalmi bináris megítélése azt eredményezheti, hogy a nemhez kapcsolódó normáktól történő bármiféle eltérés az autista egyénben zavart okoz, s ezt már kívülről a nemi diszfória jelének tekintik. A harmadik magyarázat szerint az autisták egyszerűen könnyebben elfogadnak és azonosulnak valamivel, ami nem a norma.
Az okok feltérképezése tehát folyamatban van, s még valószínű sok időt vesz igénybe. A fenti feltételezések további vizsgálata előrébb vihet, s minél több felnőttként kapott diagnózis, s autista felnőttek vizsgálata, s megkérdezése is segíthet a további megértésben.
Comments