top of page

Buszon, erőből

Először ez saját fb oldalra ment, mert ugye utazás közben írkáltam. Marad úgy, ahogy van, jön ide is, miért ne. ;)


Hopszi, buszmegállóban állok. Ja... Azért, mert, ha nem viszem vissza, nem lesz meg. Szóval megyek az ikeába, visszaviszem a szerelvényt, ami nem működik. Mondtam már, hogy csőtörés miatt javítani kellett az egész új burkolású zuhanyzót? És azt, hogy a biztosítót is intézni kellett, mert a szomszédban is okoztunk így kárt? És azt, hogy a szomszéd ezek után mégis a saját biztosítójával rendezi? És azt, hogy amikor visszaszerelték a zuhanyzót, kiderült, nem működik? És azt, hogy kérte a szaki, cseréltessem ki? És azt, hogy én nem közlekedek könnyen? És azt, hogy de ha én nem viszem vissza, ez sosem lesz még? (ja igen, azt ennek az elején, bocs) És azt, hogy ha már más nem, ha már minden vacak, legalább ezt a szauna-dolgot szerettem volna? És hogy mást nagyon nem? És azt, hogy most #itttartunk? Hogy várom a buszt és unom? Hogy felszállni se akarok? Hogy mindegy, úgyis megoldom? Ha már ott vagyok és lesz, hozok egy fát is. Azt már mondtam, hogy minden évben én hozom a fát? Kézben. Vagy kézben plusz buszon. Vagy kézben plusz villamoson. Amúgy még élvezem is. Kompetensnek érzem magam. Hogy hogyan tudott ez ilyen későn leesni? Igazából ki lehet mondani, hozom haza a fát és jól érzem magam. És azt hittem sokáig, csak azért, mert megoldom. De nem, hozom haza a fát, már várom, hogy a talpba tehessem, a balta, a fűrész, a nemtom, és tudom, hogy ezen összeveszünk, hogy ezt ki csinálja. Ugyanannyira akarjuk. Mindegy, hozom haza a fát és férfinek érzem magam. Leesett ám így utólag, hogy miért posztolok én minden évben arról, hogy hazahoztam egy fát. A szerelvény is van pár kiló, de ha lesz még, hazahozok egy fát (is) . Szorongok ám mint állat, az előbb a sofőr is szólt, hogy nem első ajtós, mit vacakolok. De lesz új szerelvény, megcsináltatom újra, mert kifizettem már, és legyen, mert hazahozok egy fát.




Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Post: Blog2_Post
bottom of page