top of page

Világjárvány - világméretű védekezés?

Nemrég részt vettem egy beszélgetésen, amit a kispesti szülők egy csoportja kezdeményezett. Ott említettem, hogy a világjárvány nem hiába világjárvány, hogy a XXI. században nagyon nehéz hermetikusan lezárni egy ország határait, a járvány, de akár a klímakatasztrófák előtt is. Globális világban, effektíve zárt rendszerben (hiába végtelen a világegyetem, ha az, az emberi élettér nem végtelen jelenleg) egy jelenség hatásai globálisan tovább tudnak gyűrűzni. Ezért van az, hogy az omikron variáns már Európában is megjelent. És Dél-Afrikában azonosították először. A mutációk ott tudnak nagy eséllyel megjelenni, ahol viszonylag kevés az oltott, az oltott szervezetben ugyanis a vírus rövidebb ideig található meg, és a vírusterhelés is kisebb. Erről korábbi két bejegyzésben írtam, hivatkozásokkal.


Ráadásul nem mindegy az sem mit nevezünk "fully vaccinated"-nek, a két oltás után 6-8 hónap elteltével már nagymértékben csökken az oltások hatásossága, erről is szó van, hivatkozással a korábbi írásaimban.

Az alábbi, Our World in Data oldalról származó ábrán látható, hogy egyes afrikai országokban még nagyon kis arányban vannak oltva az emberek.

Nem feltétlenül azért, mert ők elzárkóznak az oltás elöl, inkább azért, mert nincs elérhető oltás. Mivel a pandémia globális probléma, nagyon fontos a globális oltottságot figyelni és az oltottsági szinthez hozzájárulni, ha nem akarjuk, hogy újabb és újabb mutációk alakuljanak ki, és még több kör oltáés kelljen itt, Európában.

Van is egy program, ami azt tűzte ki céljául, hogy a vakcinákat eljuttatja a harmadik világbeli országoknak. One world - protected - egy világ, védve- ez a szlogenje a programnak, melyet az UNICEF, a Világbank és a GAVI (Vakcina Összefogás, mely segít beoltani a világ gyermekeinek csaknem felét a halálos és legyengítő fertőző betegségek ellen világszerte) hajt végre.

Az ACT (Accelerator Covid tools) egy úttörő globális együttműködés a COVID-19 tesztek, kezelések és vakcinák fejlesztésének, gyártásának és egyenlő hozzáférésének felgyorsítására. A COVAX-ot a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI), a Gavi és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a legfontosabb szállítópartner, az UNICEF közösen vezeti. Célja, hogy felgyorsítsa a COVID-19 vakcinák fejlesztését és gyártását, valamint méltányos és egyenlő hozzáférést biztosítson a világ minden országa számára? ne a fizetései képesség legyen akadálya a vakcinákhoz való hozzáférésnek.


A COVAX-ra azért van szükség, mert enélkül fennáll annak a veszélye, hogy a világon a legtöbb ember védekezés nélkül marad a SARS-CoV-2 ellen, és ez lehetővé tenné, hogy a vírus és annak hatása továbbra is csökkenjen.


A COVAX program 2021 áprilisában kezdődött. Idén tavasszal szerte a világon országról országra várták az első Covid-19 vakcina szállítmányukat. Május elején a helyzet úgy állt, hogy a COVAX, az ambiciózus globális együttműködés, amelynek célja, hogy a gazdag és szegény országokban élő emberek egyenlő hozzáférést biztosítsanak az oltáshoz, megígérte nekik a szállítást, de nem érkeztek meg az oltások. Sok esetben a COVAX tisztviselői nem is vették fel a telefont, vagy nem válaszoltak a vezető diplomatáktól kapott e-mailekre, amikor megkérdezték, mi történik. Uruguay egyike volt ezeknek a nemzeteknek. Az ENSZ genfi ​​nagykövete, Álvaro Moerzinger Pagani elmondta, hogy országa vakcinákat vásárolt a COVAX-tól, de nem tudott beszélni a szervezet tisztségviselőivel. „Talán nincsenek meg a kapcsolataink” – mondta. Líbia genfi ​​ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy ő is el van zárva a válaszadók elől. A COVAX „természetesen nem volt igazságos és nem volt méltányos” – mondta a diplomata, Tamim Baiou. Kétségbeesésükben mindkét ország kormánya feladta a COVAX-vásárlások kivárását, és saját üzletet kötött a gyógyszergyártó cégekkel, gyakorlatilag kétszer fizetve. Baiou szerint a COVAX felállított rendszerek nem egyeznek azzal, „amit hirdetnek a világnak”. A világjárvány kezdetén fogant COVAX magasztos célokat tűzött ki maga elé, és méltányos és méltányos hozzáférést ígért a Covid-19 vakcinákhoz a világ minden országa számára, és ingyen adják azokat a legszegényebbeknek. A gazdagabb nemzetek számára a COVAX egy biztosíték, amely több gyártótól vásárol oltóanyagot, hogy növelje annak esélyét, hogy egyes oltóanyagok beválnak. A szegényebbek számára ez mentőöv lehet. Az első 18 hónap nem úgy sikerült, ahogyan azt remélték. Ahogy a gazdagabb országok bevezetik az emlékeztető oltásokat, az alacsony jövedelmű országokban élők 98%-a továbbra is beoltatlan marad. Az egyik szakértő által „naivan ambiciózusnak” nevezett COVAX a világszerte beadott összes vakcina kevesebb mint 5%-át tette ki, és a COVAX be is jelentette, hogy nem fogja elérni a 2021-re kitűzött 2 milliárdos célt.


A tisztviselők hónapok késéssel vagy kevés értesítéssel kapták meg a készleteket, káoszba sodorva az oltási kampányokat, és néha elhalasztották az emberek második adagját, ha egyáltalán megkapták. Egyes esetekben a lejárati dátumuk közelében szállított vakcinákat visszaküldték vagy kidobták, miután a kormányok nem tudták időben kiosztani őket. Az ehhez pénzügyi eszközökkel rendelkező országok és régiók igyekeztek közvetlenül az oltóanyag-gyártókkal kötni megállapodásokat, de a sor hátulján találták magukat.


Több nemzet egészségügyi tisztviselői azt mondták, hogy némi késedelemre és zavarra számítanak a globális világjárvány közepette, de nem ilyen mértékben. A kínálat idén tavaszi ugrásszerű visszaesése nagyrészt annak tudható be, hogy India de facto betiltotta a vakcinaexportot az év elején, ami megakadályozta a COVAX fő szállítója, a Serum Institute of India (SII) forgalmazását. A COVAX azonban régóta tisztában volt a modelljében rejlő kockázatokkal. Az UNICEF bizalmas tájékoztatója 2020 nyarán megállapította, hogy a szervezet potenciálisan túlságosan függ az indiai gyártástól.


Ezek még tavaszi kritikák, korkrétan 2021 október elejéről, a STAT news cikkezett róla.

November 29-én a WHO frissítést közölt.


A cél az, hogy támogassák az afrikai országokat immunizálási céljaik elérésében, elismerve azt a globális célt, hogy az afrikai lakosság 70%-át immunizálják. A dózisadományok fontos ellátási forrást jelentettek, miközben más források egyre bővülnek, de az adományok minőségén javítani kell.


Eddig több mint 90 millió adományt juttattak el az afrikai kontinensre a COVAX és AVAT (African Vaccine Acquisition Trust) programban, és további milliókat kétoldalú megállapodások révén.


Az eddigi adományok többsége azonban ad hoc volt, kevés felmondási idővel és rövid eltarthatósági idővel. Ez rendkívüli kihívást jelent az országok számára az oltási kampányok megtervezésében és a felszívódási kapacitás növelésében. Ennek a tendenciának meg kell változnia ahhoz, hogy a kontinensen magasabb lefedettségi arányt érjünk el, és hogy az adományok fenntartható beszerzési források legyenek, amelyek kiegészíthetik az AVAT és COVAX adásvételi szerződésekből származó ellátást.


Az országoknak kiszámítható és megbízható ellátásra van szükségük. A rövid határidővel történő tervezés és a rövid eltarthatósági idejű adagok felvételének biztosítása exponenciálisan megnöveli a már amúgy is megterhelt egészségügyi rendszerek logisztikai terheit. Továbbá az ilyen típusú ad hoc ellátás olyan kapacitást – humán erőforrást, infrastruktúrát – használ fel, amely hosszú távon sikeres és fenntartható kiépítésre irányulhat. Szintén drámaian megnöveli a lejárati kockázatot, amint az amúgy is rövid eltarthatósági idejű adagok megérkeznek az országba, aminek hosszú távú kihatásai lehetnek az oltásokkal szembeni bizalomra.


Magyarország is a kétoldalú megállapodásokat alkalmazta eddig, amiről adatunk sajnos kevés, és látható, hogy ez nem vezet a kiszámíthatósághoz.

Az biztos viszont, hogy inkább adományozzon egy ország vakcinákat, minthogy azok lejárjanak, és már ne lehessen őket felhasználni, mert az oltottság, globálisan, közös ügyünk, az oltottság növekedése közös eredményünk, és segít abban, hogy a vírus kevésbé tudjon mutálódni.

Az UNICEF oldalán nyomon követhetőek a COVAX megállapodások és a közzétett bilaterális szerződések adatai:


Látható például, hogy a Pfizer vakcinákat leginkább az USA biztosítja a COVAX számára, míg az AstraZeneca, Novavax közvetlenül is nagy mennyiségről kötött COVAX megálapodást.


2022 január 1-től a COVAX program, a kritikákat figyelembe véve a következőkre próbál figyelni:


Mennyiség és kiszámíthatóság: A donor országoknak törekedniük kell arra, hogy az adományozott adagokat nagy mennyiségben és kiszámítható módon engedjék ki a tranzakciós költségek csökkentése érdekében.


Elhatárolás: A vakcina adagok elkülönítése elkülönítés sokkal nehezebbé teszi a kínálat méltányosságon alapuló elosztását és az egyes országok felvevőképességének elszámolását. Ez növeli annak kockázatát is, hogy a rövid eltarthatósági idejű adományok kihasználják az országok hűtőlánc-kapacitását – nincs elég kapacitás, amikor az AVAT vagy a COVAX hosszabb eltarthatósági idejű adagokat oszt ki saját szerződései alapján.


Felhasználhatósági idő: Alapértelmezés szerint az adományozott adagoknak legalább 10 hetes eltarthatósági idővel kell rendelkezniük, amikor megérkeznek az országba, korlátozott kivételekkel, amelyekben a fogadó országok jelezték, hogy hajlandóak és képesek a rövidebb eltarthatósági idejű adagok fogadására.


Korai értesítés: A fogadó országokat legalább 4 héttel az országba érkezésük előtt tájékoztatni kell az adományozott adagok elérhetőségéről.


Válaszidők: Minden érdekelt félnek törekednie kell arra, hogy a lényeges információkra gyors választ adjon. Az utolsó pillanatban kapott információk tovább bonyolíthatják a folyamatokat, növelve a tranzakciós költségeket, csökkentve a rendelkezésre álló eltarthatóságot és növelve a lejárati kockázatot.


Kiegészítő szolgáltatások: Az eddigi adományok többsége nem tartalmazza a szükséges oltási kellékeket, például fecskendőt és hígítószert, és nem fedezi a szállítási költségeket sem – vagyis ezeket külön kell beszerezni –, ami többletköltségekhez, bonyolultsághoz és késésekhez vezet. Az adományozott adagokhoz minden lényeges segédanyagot mellékelni kell a gyors kiosztás és felhasználás érdekében.


A COVAX tehát egy pozitív kezdeményezés, ami nehézkesen indult, de működik és működnie kell. A bilaterális megállapodások is jók, az a fontos, hogy a vakcinák ne járjanak le, ne a süllyesztőben tűnjenek el, hanem inkább kerüljenek olyan helyre időben, ahol még fel tudják őket használni. Ez, talán érthető, közös érdekünk.

Post: Blog2_Post
bottom of page