Az eredetije az Anyahajó Anyaközpont blog oldalán: https://anyahajokozpont.hu/edinatol-tegnaprol-mara/
FélkéSzülés
Úszunk az árral, együtt mi ketten… nem is úszunk, csak sodor a víz. Köröttünk morajlik a végtelen tenger, a hullámzás lejjebb, majd feljebb taszít.
Lehúz egy örvény, hagyjuk magunk, közös létünk süllyed, lejjebb merül, lent megleljük a gyönggyel a kagylót, s a fenékről újra feltörünk.
Nem félünk már, ha úszik egy cápa, és fodrozódik a víztükör megriad a halraj, készül a halálra. ők együtt vannak, de mégis külön.
Te pedig bennem, én a nagy bálna, ha légszomj gyötör, a felszínre jövünk, látjuk a horizont, a reggeli napfényt, vele együtt fénybe öltözünk.
Aztán majd elindulsz, kifelé vágysz már, de akkor is mindig együtt leszünk, két ölelő karom Téged majd átfog, s az éltető vízbe belemerülünk.
Commentaires