top of page

Vakcina hónapok alatt?

Az írás 2020 október 11-én jelent meg, máshol, ahol már nem elérhető. Így érdemes kezelni is. ;) Azt hiszem, amúgy még mindig vállalható.



Csak jövő nyáron lesz elérhető a koronavírus-vakcina, ismerik el most már miniszterelnöki szinten is: Orbán Viktor október 3-i videójában beszélt erről.

A vakcinák, s gyógyszerek fejlesztése szigorú szabályok szerint, a jó klinikai gyakorlatot (GCP, Good Clinical Practice) követve történik. Cikkünkben megnézzük, hogy hogyan zajlik ez a folyamat, s ez alapján mikor kerülhet piacra az első COVID-19-19 vakcina.

A vakcinafejlesztésnek, ahogy a gyógyszerfejlesztésnek is több fázisa van, s ezek a fázisok minimális mértékben gyorsíthatók csak. Az exploratív fázist (melyben a célmolekula keresése zajlik) egy pre-klinikai fázis követi, ebben a fázisban laboratóriumi körülmények között, in vitro vizsgálják a hatóanyagot, megvizsgálva a szövetekre, majd később in vivo vizsgálatokban állati szervezetre gyakorolt hatását. Az engedélyező hatóságok már ekkor megvizsgálják a hatóanyag tisztaságát, összetételét, ha tartalmaz inaktív adalékanyagot, azt is beleértve, s a vakcina gyártási módját. A preklinikai fázis sok esetben egy-két évig is eltarthat. A most fejlesztés alatt álló COVID-19 vakcinák esetében ez a fázis tudott lerövidülni, mivel más koronavírus fertőzésekre (SARS, MERS) fejlesztett vakcinákkal már korábban elkezdték a preklinikai szakaszt.

Jelenleg a legtöbb COVID-19 elleni vakcina klinikai fejlesztési szakaszban van. Ebben a szakaszban az emberi szervezet hatóanyagra adott reakcióját vizsgálják. A klinikai fejlesztés egy három fázisból álló folyamat. Az ún. Fázis 1-es vizsgálatokban kis mintaelemszámmal (20-100 egészséges önkéntes) dolgoznak, kevés ember kapja a vizsgálati vakcinát. Ezek a vizsgálatok azt figyelik, hogy az emberi szervezet hogyan reagál a hatóanyagra, a vakcina biztonságos-e, vannak-e mellékhatások, nagy valószínűséggel hatásos-e. A Fázis 2-es vizsgálatokba több alanyt vonnak be (párszáz fő), s olyan célcsoportot céloznak meg, akiknek a tulajdonságai (pl. kor, fizikális egészség) hasonló azokhoz, akiknek a vakcinát végül szánják. Megfigyelik a rövid távú mellékhatásokat, s azt, hogy a bevont alanyok immunrendszere hogyan reagál a vakcinára. A Fázis 3-as vizsgálatok a legnagyobb mintaelemszámmal dolgozó klinikai vizsgálatok, melyekben többezer önkéntes vesz részt. A hármas fázisú vizsgálatok összehasonlító vizsgálatok, véletlenszerűen sorolják be az önkénteseket a kezelési csoportokba: egy részük kap vizsgálati vakcinát, másik részük pedig a kontrollcsoportba kerül. A fázis 3-as vizsgálatok a vakcina biztonságosságát és hatásosságát egyaránt tesztelni hivatottak.

A három fázis után az illetékes hatóság elbírálja az eredményeket, majd kiadja a megfelelő engedélyeket a gyártáshoz, s a termék piacra kerüléséhez. Az USA-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) szerve, a CBER (Center for Biologics Evaluation and Research), Európában az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA, European Medicinal Agency), illetve az egyes EU tagállamok gyógyszerbiztonsági hatóságai adják ki a megfelelő engedélyeket. Akkor engedélyeznek egy vakcinát, ha a klinikai vizsgálatok adatai alapján biztonságos, hatásos, az előnyei meghaladják a kockázatait.

Sok esetben negyedik fázisú vizsgálatokat is folytatni, ezek már ún. posztmarketing vizsgálatok, törzskönyvezés és piacra dobás után indulnak, céljuk a biztonságosságra vonatkozó további adatgyűjtés. Ha negyedik fázisú vizsgálatokat nem is folytatnak, az engedélyező hatóságok továbbra is monitorozzák a gyártást, s gyűjtik az előforduló nem kívánatos eseményeket (adverse event), mellékhatásokat egy központi jelentőrendszerben.

Az Európai Gyógyszerügynökség két vakcina esetében vezetett be ún. folytonos revíziót, október 1-én az AstraZeneca és Oxfordi Egyetem által fejlesztett vakcinára, s október 6-tól a BioNTech/Pfizer termékére. (forrás: https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/overview/public-health-threats/coronavirus-disease-covid-19/treatments-vaccines-covid-19)

A folytonos revízió elősegíti a korábbi engedélyezést, mivel amint egy köteg adat rendelkezésre áll, a hatóság átnézi, átvizsgálja. A kötegek átnézése addig zajlik, amíg elég adat össze ne gyűlik ahhoz, hogy a marketing engedélyezési kérést elindíthassa a vakcina fejlesztője. Minkét vakcina esetében zajlanak a Fázis 3-as klinikai vizsgálatok, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a vizsgálati vakcina hatásos és biztonságos. Az Európai Gyógyszerügynökség a hatásossági, biztonságossági adatok vizsgálatán túl a vakcinagyártás minőségellenőrzését is végzi. Egy-egy köteg adat revíziója az EMEA becslése alapján 2 hétig tart, így a normál folyamat szerinti engedélyezés, mely a piacra kerülési engedélyhez szükséges kérvény (MAA, marketing authorization application) után 210 napon belül történne meg, pár hét alatt megtörténhet. Ez a két vakcina van tehát a legközelebb ahhoz, hogy Európában használható legyen.

Érdekesség, hogy a két vakcina más-más megközelítéssel készült.

Az AstraZeneca/Oxford vakcina (ChAdOx1-nCov19/AZD122) egy vírusvektor/adenovírus, ami egy fertőző vírusból készül, egy specifikus eljárással, amely során kivonják a vírusból az eredeti genetikai anyagát, s a helyébe coronavírus protein készítését előidéző genetikai instrukciót tesznek. A képződő proteinek kiváltják az immunválaszt. Előnye, hogy az immunválasz gyorsan megfigyelhető, hátránya, hogy embereknek szánt terápiában eddig egyszer használták, az ebola vakcina esetében. Másik hátránya, hogy a választott vírusvektor fertőzhetett korábban, így elképzelhető, hogy már vannak ellenanyagok a szervezetben, s a vektornak ideje sem lesz kifejteni a hatását. A klinikai vizsgálat az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Dél-Afrikában, s az Egyesült Államokban zajlik, az önkéntesek 2 dózist kapnak, 4 hét különbséggel. Az első eredmények, melyeket júliusban publikáltak, ígéretesek voltak (https://blogs.sciencemag.org/pipeline/archives/2020/07/20/new-data-on-the-oxford-az-vaccine ), de egy nem kívánatos esemény miatt szeptemberben leállították a vizsgálatot, majd az Egyesült Királyságban újraindították. AZ USÁ-ban továbbra is szüneteltetik. A Fázis III-as vizsgálatot, melybe összesen 30000 résztvevőt terveznek bevonni, 2020. december 2-án tervezik befejezni. Forrás: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04516746?term=astrazeneca&recrs=ab&cond=Covid19&draw=2&rank=3

A Pfizer/BioNTech vakcinája genetikai, mRNS alapú (a koronavírus proteinek módosított RNS-ét juttatja a véráramba), egyik embernél alkalmazott vakcina sem készült még ezzel az eljárással. Előnye, hogy gyorsan fejleszthető, s valószínűség szerint könnyű a gyártása, hátránya, hogy szigorú szabályokat kell betartani a szállításnál, tárolásnál, konkrétan -70 °C alatt tárolandó a vakcina. A gyártó optimista, újabb gyártási kapacitást alakítottak ki, október végére már várnak szignifikáns eredményt. A Fázis 3-as vizsgálatba 43998 önkéntest terveznek bevonni, a vizsgálati terv szerint 2021. június 13-án fejeződik be a vizsgálat, ekkor lesz az elsődleges végpontra vonatkozó adat. Forrás: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04368728?term=pfizer%2C+vaccine&cond=covid19&draw=2&rank=1

A folyamatos revízió ugyan elősegíti a gyorsabb engedélyeztetést, ennek ellenére a vakcina piacra kerülésének idejét ez alapján is csak tippelni tudjuk. Mivel az AstraZeneca vizsgálatban is volt szünet, a tervezett befejezés kitolódhat, az eredmények közlése, s az engedélyeztetés folyamata is eltart minimum egy-két hónapig, majd ezt követően indulhat a nagy volumenű gyártás, így 2021 nyarára lehet becsülni a vakcina megjelenését, felnőttek számára (az AstraZeneca vizsgálat bevonási kritériumai 18 év feletti életkort, a Pfizeré 18-55 év közötti életkort határoznak meg). Ha gyermekek számára is ki szeretnék terjeszteni a vakcina használatát, további vizsgálatokra lesz szükség.


1 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


Post: Blog2_Post
bottom of page