Ez egy 2020. november 13-án megjelent írás. Megállapításai továbbra is - jórészt - érvényesek, bár kétségkívül az idő elteltével sokkal több információ rendelkezésünkre áll.
“Jó esélyünk van, hogy európai, kínai és orosz vakcina is időben jusson Magyarországra”- mondta Orbán Viktor november 7-én, a saját facebook oldalán megosztott videóban. Korábban írtunk a két versenyben lévő európai vakcináról, melyek közül a Pfizer vakcinájának piacra kerülését fogja nagy valószínűséggel előbb engedélyezni az amerikai, majd később az európai hatóság.
Az európai és amerikai fejlesztések, s az azokhoz kapcsolódó klinikai vizsgálatok szigorú szabályok alapján zajlanak, ezen szabályoknak a gyűjtőneve “Helyes Klinikai Gyakorlat”. A Nemzetközi Egységesítési Konferencia (International Conference on Harmonisation, ICH) által kidolgozott Helyes Klinikai Gyakorlat irányelvek célja, hogy olyan egységes követelményrendszert hozzon létre az Európai Unióban (EU), Japánban és az Egyesült Államokban, amely a felügyeleti ható
ságok számára megkönnyíti a klinikai adatok – illetékességi körükben történő – kölcsönös elfogadását. A felsorolt országokon túl szintén követi az irányelveket Ausztrália, Kanada, s a skandináv országok.
Ebben a listában sem Kína, sem Oroszország nem szerepel, ők a saját országukra vonatkozó, saját maguk által kidolgozott szabályaikat követik a klinikai vizsgálatok szervezésekor, folytatásakor, s a vizsgálati szerek gyártására vonatkozóan sem az egységes ún. Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlatot (Good Manufacturing Practice) alkalmazzák.
Attól függetlenül, hogy Helyes Klinikai Gyakorlatot és Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlatot nem alkalmazza a két ország, természetesen nem feltétlenül folynak rosszul a vizsgálatok ezekben az országokban, és azt sem lehet mondani, hogy a gyártás módja nem megfelelő, vagy azt nem megfelelően ellenőrzik. Azt, hogy a vakcina hatásos-e, biztonságos-e, viszont átlátható, megfelelően megtervezett kutatással lehet vizsgálni.
Az orosz vakcina, a Szputnyik V
Az eltérő gyakorlat és szabályozás alkalmazása miatt történhetett meg az, hogy 2020. augusztus 11-én Oroszország lett az első olyan ország a világon, amely jóváhagyta a SARS-CoV-2 elleni vakcinát, melynek a Szputnyik V nevet adták. A két adenovírus vektoron (génmódosított, “hatástalanított” vírus) alapuló vakcinát a Gamaleya Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Központ (Moszkva, Oroszország) fejlesztette ki. A jóváhagyás időpontjában a vakcina még a fázis III-as vizsgálatokat sem kezdte meg, és a korábbi szakaszban végzett vizsgálatokról sem tettek közzé eredményt. Azóta az I/II-es szakasz eredményeit a The Lancet publikálta. A vakcina mind a 76 résztvevőnél erős immunválaszt váltott ki, a mellékhatások néhány embernél enyhe, rövid távú hatásokra korlátozódtak, mint például az injekció beadásának helyén fellépő irritáció vagy fejfájás. Ezek az eredmények feltehetően az orosz egészségügyi minisztérium rendelkezésére álltak. Az olyan szabályozók számára, mint az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség, azonban az immunválaszra vonatkozó adatok önmagukban általában nem lennének megfelelő alapok az oltások jóváhagyásához. Az FDA előírta, hogy a COVID-19 elleni vakcinának legalább 50% -os hatékonysággal kell rendelkeznie. A Sputnik V az eddigi eredmények alapján megfelel ennek a kritériumnak. Amíg azonban a III. fázisú vizsgálat nem fejeződik be teljesen, és az eredmények nem állnak rendelkezésre, addig nem lehet erről döntést hozni.
A hármas fázisú vizsgálat már zajlik, ennek keretében 40 000 önkéntest oltanak be. Novemberben eredményeket is ígérnek az orosz kutatók.
A résztvevők egynegyede placebót kap, háromnegyede pedig a Szputnyik oltást. A vizsgálat résztvevőit fél évig nyomon követik: egészségügyi adatokat kell feltölteniük egy erre kijelölt alkalmazásba. Sokkal többet sajnos nem tudunk a vizsgálatról. Míg a Pfizer-BioNTech vizsgálat vizsgálati terve, klinikai vizsgálati protokollja teljesen nyilvános, a Szputnyik fejlesztés kevésbé átlátható.
November 11-én, két nappal azután, hogy a Pfizer közölte az időközi adatait, az orosz kutatócsapat is időközi eredményeket közölt a Szputnyik V hatásosságáról. Valószínű, az adatközlést az is vezérelte, hogy a versenytárs 90%-os hatásosságról számolt be. Míg a Pfizer vakcinája esetében 94 Covid-19 fertőzött adatai alapján vontak le következtetést, a Szputnyik V esetében 20 Covid-19 fertőzött adatait elemezték: így 92% -os hatásosságot állapítottak meg. Mivel azonban a vizsgálati terv nem nyilvános, s egyéb adatot nem tettek közzé, itt nem tudjuk rekonstruálni az eredményeket.
Az orosz vizsgálat a finanszírozó RDIF (Orosz Közvetlen Befektetési Alap, Russian Direct Investment Fund) szerint még 6 hónapig folyni fog, tehát május környékén fejeződik be. Mivel a vizsgálati terv nem ismert, nem tudhatjuk, hogy hány fertőzött alapján történhet meg a végső statisztikai elemzés.
Alekszandr Gintsburg, az oltást kifejlesztő Gamaleya Intézet igazgatója szerint az időközi eredmények azt mutatják, hogy a Sputnik V hatékony, és - annak ellenére, hogy kis számosságú fertőzött alapján történt az elemzés - a következő hetekben tömeges oltásokat alkalmaznak Oroszországban. A Rosszija-24 állami tévé műsorában később elmondta, hogy Oroszországban várhatóan legalább 1,5 millió ember kapja meg az oltást az év végéig, s ezidáig már körülbelül 40–45 000 orosz meg is kapta a vakcinát.
Szíjjártó Péter külügyminiszter november 5-én egy facebook videóban beszélt arról, hogy Magyarország decemberben megkezdi az orosz gyártmányú COVID-19 oltóanyag kis mennyiségű behozatalát a végső tesztelés és engedélyeztetés céljából. November 11-én a külügyminiszter elmondása szerint a kormány megállapodott Oroszországgal: decemberben kisebb mennyiséget szállíthatnak a Szputnyik V-ből, hogy a szükséges magyarországi vizsgálatokat is elvégezhessék. Január második felében elképzelhető az is, hogy Magyarország nagyobb mennyiséget vásárol az orosz vakcinából. A külgazdasági miniszter úgy látja, hogy rendelkezésre állnak gyártókapacitások, így a későbbiekben a gyártás egy részét Magyarországon is végezhetik.
A kínai vakcinák
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tizenegy koronavírus elleni vakcinaprogramot jegyez, amelyek világszerte eljutottak a III. Fázisú vizsgálatokig, ezek közül négyet kínai tudósok vezetnek.
A négy jelölt oltóanyag közül Kínában a CanSino Biologics által kifejlesztett vakcina adenovírus-vektor alapú, míg a másik három az inaktivált víruson alapszik.
Az egyik, legelőrehaladottabb fázisban lévő kínai vakcina a China National Biotech Group (CNBG) Pekingi Biológiai Termékek Intézete által kifejlesztett potenciális Covid-19 vakcinája. Ez a vizsgálati szer biztonságosnak bizonyult és immunválaszokat váltott ki az embereken végzett korai és középső stádiumú kombinált tesztelés során. Kínában is gyorsabban megy a vakcina engedélyezése: A BBIBP-CorV névre keresztelt vakcinát már engedélyezték egy sürgősségi oltási programra Kínában, amelynek keretében azok kapják meg az oltást, akik fokozottan veszélyeztetett munkakörben, pl. egészségügyben dolgoznak.
A BBIBP-CorV I / II fázisú placebó-kontrollos vizsgálata több, mint 600 egészséges, 18 és 80 év közötti résztvevő bevonásával zajlott április 29. és július 30. között egyetlen kínai központban. A vizsgálatok adatai azt mutatták, hogy két BBIBP-CorV injekció beadása három különböző dózisban biztonságos és jól tolerálható volt minden résztvevőnél, s az immunválasz megfigyelhető. A 60 éves és annál idősebb résztvevőknél az antitestszint alacsonyabb volt, és hosszabb ideig tartott az antitest-termelődés folyamata, mint a fiatalabb betegeknél.
A CanSino Bio által fejlesztett Ad5-nCoV valójában az első kísérleti vakcina volt klinikai fázisban 2020 márciusáig, majd ez lett az első olyan jelölt, amelyik bizonyította, hogy a fázis I/II-es kísérleteivel kapcsolatban pozitív közzétett eredmények születtek: a vakcina azon túl, hogy biztonságosnak bizonyult, immunválaszt is kiváltott. A kínai katonaság, precedens nélküli módon június 25-én engedélyezte ezt a vakcinát egy évre. Azt nem tudni, hogy választható vagy kötelező-e az oltás a katonaság számára. A vakcina jelenleg III. Fázisú klinikai fejlesztés alatt áll Szaúd-Arábiában, Pakisztánban 40000 fő bevonásával, Oroszországban 500 fővel. A tanulmány előzetes eredményeit 2020 végére kapják meg, a vizsgálat befejezése 2021 végén várható. A fejlesztő november 7-én jelentette be, hogy megkezdte Mexikóban is a kifejlesztett rekombináns COVID-19 vakcina (Ad5-nCoV) III. Fázisú klinikai vizsgálatát. A kutatást a mexikói hatóság októberben hagyta jóvá. A mexikói vizsgálatba 15000 főt terveznek bevonni.
A Wuhani és a Pekingi Biológiai Termékek Intézete egy-egy inaktivált vírus vakcinával (Vero Cell) kísérletezett, melynek klinikai vizsgálatait a Sinopharm nevű, állami tulajdonban lévő cég szervezi. A Fázis I/II-es vizsgálat kimutatta, hogy termelődnek antitestek a szervezetben a vakcina beadása után, egyes önkénteseknél láz és egyéb mellékhatások jelentkeztek.
Júliusban indultak a Fázis III-as klinikai vizsgálatok az Egyesült Arab Emírségekben, Marokkóban és Peruban pedig augusztusban. A nyár folyamán a kormány engedélyt adott arra, hogy százezreket oltsanak be a Wuhani és Pekingi Intézet még vizsgálat alatt lévő vakcinájával. Szeptember 14-én az Egyesült Arab Emírségek is engedélyt adott a Sinopharm vakcina beadására az egészségügyi dolgozók számára.
A két fejlesztő vakcináját egyaránt tesztelő hármas fázisú vizsgálatba 45000 önkéntest vonnak be több országban: Bahreinben, Egyiptomban, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben. 2021 márciusára tervezik, hogy lesznek előzetes vizsgálati eredmények. Argentínában is zajlik egy 3000 fős vizsgálat, a vizsgálat befejezését legkésőbb 2021 végére tervezik.
Egy magánkézben lévő kínai cég, a Sinovac is tesztel egy inaktivált víruson alapuló vakcinát, a CoronaVac nevűt. Júniusban a cég bejelentette, hogy a 743 önkéntes részvételével lezajlott Fázis I/II-es vizsgálatban nem figyeltek meg súlyos nemkívánatos/adverz eseményeket, mellékhatásokat, immunválasz pedig megfigyelhető volt. A Sinovac ezután elindította a hármas fázisú vizsgálatait Brazíliában, Indonéziában és Törökországban. Szeptember 16-án egy fázis I/II-es gyermekvizsgálatot kezdeményeztek.
Mindeközben a cég már a tömeggyártást tervezi: Indonéziával egy 40 millió dózisra vonatkozó egyezményt írtak alá, 2021 márciusi szállítási határidővel. 2021 elején már az Egyesült Államokba is terveznek szállítani.
November 9-én a brazil kormány bejelentette, hogy egy hónappal azelőtt szüneteltették a brazil Sinovac vizsgálatot egy nemkívánatos esemény, konkrétan egy haláleset miatt. Az eset ködös, valószínűleg a rendőrség is vizsgálta. A bejelentés után 2 nappal a vizsgálat folytatását engedélyezték.
A korai fázisú vizsgálatok közölt elemzési adatai alapján a fejlesztett vakcinák, mind a négy kínai, mind az orosz, lehetnek hatásosak. Az alkalmazásuk veszélye inkább abban áll, hogy az eltérő szabályozási rendszer miatt, a Helyes Klinikai Gyakolatot nem követő országokban a klinikai fejlesztés ideje alatt már engedélyezik a vakcina tömeges beadását. A vizsgálati tervek nem elérhetők, a vizsgálatok kevésbé átláthatók, az időközi eredmények nem reprodukálhatók, amíg nem publikálják, azokat csak a cégvezetők és a kormányok közléséből ismerhetjük meg. Úgy gondolom, az európai és amerikai engedélyező hatóságoknak mindenképpen további adatokra van szükségük ahhoz, hogy a hármas fázisú vizsgálatok eredményei alapján biztonsággal engedélyezhessék ezeket az oltóanyagokat.
ความคิดเห็น