top of page

Antitest - szint mérésről

Frissítve: 2021. okt. 24.

Ezt 2021. április 21-én írtam, közben itt is lett új információ, lettek értelmes határértékek például, van, ahol tartományok is rendelkezésre állnak már. Tehát az utolsó mondatom revideálandó, de így hagyom, mert akkor még igaz volt.


Kicsit arról, hogy miért nem igazán érdemes antitest-tesztet, tehát szerológiai gyors vagy laboros tesztet csináltatni az oltások után.


Kezdem Ádám-Évától, tehát onnan, attól az alapkérdéstől, hogy mit mérünk, mikor mérünk, hogyan mérünk. Az oltások hatásosságát klinikai vizsgálatokban figyelték meg. Ezekben a klinikai vizsgálatokban ún. kemény végpontokat (hard endpoints) használtak, ami azt jelenti, hogy valós kimeneteleket mértek, tehát azt, hogy a placebo csoportból ill. az aktív vakcinát kapó csoportból hányan fertőződtek meg coviddal (pozitív teszt+ tünet), illetve mennyi volt a súlyos (ennek is van egy külön definíciója), kórházi ellátásra szoruló, lélegeztetőgépet igénybe vevő esetek és a halálesetek száma. Természetesen másodlagos változókként nézték a laborértékeket is (antitest szintet, neutralizáló antitest szintet, sejtes immunitást) – ezek az ún. helyettesítő végpontok (surrogate endpoints). Egyértelmű, hogy az immunválasz mértéke a hatásossággal összefügg, de nem érdemes antitestszinteket hasonlítgatni, egymással semmiképp sem. Nem tudjuk még, mekkora az az antitest/neutralizáló antitest szint, ami kell a védettséghez. A klinikai vizsgálatokban akkor tudnak helyettesítő végpontokat használni, ha már azt egyszer, egy másik vizsgálatban megvizsgálták, hogy a kemény végpont valóban helyettesíthető a helyettesítő végponttal – jelen esetben tehát be kell először bizonyítani, hogy milyen immunválasz az, amivel elkerülhető a fertőzés, vagy a súlyos fertőzés, stb. Természetesen ilyen klinikai vizsgálatok már folyamatban vannak. Nem mindegy, hogy mit és hogyan mérnek, persze, mert az immunválasz komplex, az antitestek és az immunsejtek is kiváltják – érdemes vizsgálni a különféle antitesteket, szintjük időbeli változását, de a sejtes immunitást, a vírusneutralizációt is, és több vírusmutánsra tett hatást. Az egyes védőoltások is máshogy működnek, konkrétan más ellen (antigén, tüskefehérje, több antigén) váltja ki a szervezet az immunválaszt az mRNS alapú, az adenovírus alapú és az inaktivált vírus technológiájú oltás esetén.


Tehát még egyszer, nem mindegy, hogy mit mérnek. A sima szerológiai teszt antitest-szintet mér, de nem méri a semlegesítő antitest szintet, ahhoz további mérések szükségesek. Azért nem tiszta a kép, mert a nem semlegesítő antitestek, az ún. kötő antitestek specifikusan kötődnek a kórokozóhoz, de nem befolyásolják fertőzőképességét. A nem semlegesítő antitestek fontosak a kórokozó jelzésére az immunsejtek számára: a jelzést követően a részecskéket az immunsejtek feldolgozzák és következésképpen elpusztítják. A semlegesítő antitestek viszont semlegesíthetik az antigén biológiai hatásait anélkül, hogy szükség lenne immunsejtekre. A szerológia teszt a sejtes immunválaszt sem méri az bonyolultabb módszerrel mérhető.


Az sem mindegy, hogyan mérik: vannak fejlett módszerek, pl. ELISA, vírusneutralizáció meghatározás, melyeket klinikai kutatásokban használnak.

Most jön talán a lényeg: a védettséget az antitest-szinttel nem tudjuk kimutatni. Ahogy a covidra is elég nagy az egyéni reakciók közötti különbség, jelenleg nincs olyan minimális antitest szint/neutralizáló antitest szint/sejtes immunválasz szint, amire kimondható, hogy ez véd a fertőződéstől. Nincs ún. normál tartomány, mint egy élettani labor érték esetén, nincs úgy, mint a hemoglobin esetén, hogy az a normál, ha egy felnőtt nőnek 12 és 16 gm/dl között a normális. Az egyéni védettséget laboradat alapján nem tudjuk kideríteni. Statisztika majd lesz természetesen, a most folyó klinikai vizsgálatokból. Az időbeli változást kell ahhoz vizsgálni, hogy azt megtudhassuk, mikor kezd el jelentősen csökkenni az antitestek mennyisége. Ezek a klinikai vizsgálatok lesznek majd arra jók, hogy meghatározzák, mikor van szükség új oltásra, ha van rá szükség. Egy ilyen vizsgálatot úgy tudok elképzelni, hogy minden egyes vakcinára lenne egy kezelési csoport, bizonyos időközönként megtörténne a szerológiai vizsgálat, és a sejtes immunválasz vizsgálat, és időbeli változást figyelnének, időbeli relatív változást a saját kezdeti mért adatokhoz képest. A hasonló elven működő vakcinák esetében lehetne esetleg hasonlítani is egymással az adatokat. Ha ezeket a vizsgálatokat elvégzik, és megvan az, hogy mi is a minimális immunanyag szint, semlegesítő antitest-szint sejtes immunválasz mérték kombináció, akkor még mindig az a helyzet, hogy ez alapján központi döntések hozhatók, tehát például az, hogy melyik vakcina esetén mikor érdemes újra oltani. Egyéni szinten még mindig nem hozható igazán döntés, mert mind máshogy működünk. Érdekességnek bármit meg lehet nézetni, szép egyéni görbéket is fel lehet rajzolni, de hetente menni vérvételre – az ha valakinek nem is gond vagy kellemetlen - de azért olcsónak nem olcsó. És amúgy igen, ha egyáltalán nincs antitest egy profi labor által elvégzett ELISA értékelésben (a gyorstesztek megbízhatósága pedig azért hagy kivetnivalót maga után), akkor valószínű nincs védettség, de – most mindenféle mértékegység nélkül, csak érzékeltetésnek - a 0.1-re én már nem tudnék mit mondani.

4 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Post: Blog2_Post
bottom of page